Topography of Pécs from the beginning to the beginning of the 20th century

Pécs több mint két évezredes múltra visszatekintő története régóta foglalkoztatja a kutatókat, ennek ellenére a város évezredeket átívelő morfológiai, topográfiai fejlődését bemutató összefoglaló munka mindezidáig még nem született. A Magyar Várostörténeti Atlasz program keretében néhány éve megkezdett kutatásoknak többek között éppen az a célja, hogy e hiátust megszüntessék. A Pécs Várostörténeti Atlasz e kutatásokra szervezett munkacsoportjának tagjai az eddig elvégzett kutatásaik eredményeit adják közre e kötet hasábjain. A munka természetesen e tanulmánykötet megjelenésével még korántsem tekinthető lezártnak, hiszen a vállalkozás végső célja a település topográfiai változásait bemutató, magyar és angol nyelvű, tematikus térképekkel, a városról készült reprodukciókkal, valamint részletes adattárral ellátott várostörténeti atlasz elkészítése. Az egyes korszakokat merőben eltérő forrásadottság jellemzi, mindemellett a kútfők feldolgozottsága is meglehetősen nagy eltérést mutat. Ebből következik, hogy jelen kötet tanulmányai között akadnak komplexnek tekinthető feldolgozások és egy-egy részletkérdést mikro-elemzéssel feltáró dolgozatok egyaránt. Az őskortól az oszmán uralom végéig tartó időszakra vonatkozó kutatások lezártnak tekinthetők. Magától értetődően – a dolog természetéből adódóan – ez csak a pillanatnyi állapotra vonatkozik, hiszen az újabb régészeti feltárások, esetlegesen felbukkanó – az eddigi tapasztalatok alapján vélhetőleg csekély számú – közép- és koraújkori források némileg árnyalhatják jelenlegi ismereteinket. Talán kissé meglepő módon a 18. századtól kezdődő periódus tekinthető a legkevésbé feldolgozottnak topográfiai szempontból. Dacára annak (vagy éppen azért), hogy a levéltári források, a rendelkezésre álló térképek, városábrázolások száma éppen a hódoltság időszakát követően indult nagyarányú gyarapodásnak. A kutatások alapját Madas József minuciózus munkával összeállított adattárai jelentik, melyek vezérfonalként szolgálnak a témában elmélyedni kívánók számára. Ugyanakkor az említett kötetek minden értékük ellenére a város szerkezeti változásainak, topográfiai fejlődésének bemutatása során hangsúlyozottan „mindössze” kiindulópontot jelentenek. Hiszen a közölt adatokra alapozva, azokat az eredeti forrásokkal összevetve, kiegészítve, térképre vetítve nyílik lehetőség a város térbeli gyarapodását, morfológiai változásait folyamatában bemutató, komplex összefoglalás elkészítésére.